Ki vagyok én?

Akkor még nem tudtam, hogy ami ellen nagyon tiltakozunk az előbb-utóbb úgyis beköszön az életünkbe, akár akarjuk akár nem, bárhová is próbálunk elbújni előle.

Egyedül lenni, ma már nem magány. 

Megtanulni egyedül lenni egy nagyon fontos út volt, amit feltétlenül be kellett járnom ahhoz, hogy eljussak oda ahol most tartok. Magamban otthon és jól lenni, belső béke, énerő, önmagamba vetett hit, önazonosság, szabadság. 

Évekkel ezelőtt léptem arra az útra, amin most is haladok. Volt egy külső szemlélők által sikeresnek tartott életem, amit belülről én már közel sem így éltem meg. Volt sok pénzem, lakásom, autóm, külföldi utazások, de ettől függetlenül mégsem éreztem jól magam a bőrömben és sokszor legszívesebben világgá mentem volna, el a saját életemből amilyen messzire csak tudok.

Ezt kétszer meg is tettem.... világgá mentem... azt reméltem, ha elég messzire megyek, ha teljesen új dolgokba fogok, akkor majd megváltozik minden. De nem változott semmi...

Egyik alkalommal csak ültem a világvégén, bámultam a semmibe, amikor egy hang a fejemben ezt mondta: 

"Önmagad elől nem menekülhetsz el."

Sokkal később, már az önismeret ösvényén haladva döbbentem rá, hogy az volt a bevett gyakorlatom, hogy elmegyek világgá, megváltoztatom a körülményeimet, és reménykedem, hogy akkor majd megváltozik az életem is. De nem változott meg. A fő vonalaiban soha nem változott meg. Hogyan is változhatott volna? Hiszen én sem változtam meg, csak a helyszínt és a körülöttem lévő szereplőket változtattam meg. Csak évekkel később tapasztaltam meg, és igazolódott be az az unos-untalan hangoztatott mondás, hogy változz meg belül és akkor a világ is megváltozik körülötted. De ezt akkor még egyáltalán nem tudtam....

De legalább volt annyi eszem, hogy hallgattam arra a belső hangra a fejemben, akiről nem is tudtam kicsoda, de Ő biztos tudta mit kell mondania nekem, mert valahogy akkor és ott éreztem, hogy igaza van. Összepakoltam és hazajöttem.

Akkor még fogalmam sem volt róla, hogy mit keresek, azt sem tudtam merre menjek, kihez forduljak. Nem is fogalmazódott meg bennem pontosan, hogy mit is akarok. Csak azt az egyet tudtam, hogy valamit tenni kellene, mert ahogy érzem magam, az nagyon nem oké.

Hogy mi volt a baj? Utáltam az életemet, utáltam magamat, folyamatosan az volt bennem, hogy ennek az egésznek (mármint az életemnek) nincs semmi értelme. Minek élek egyáltalán? Teljesen felesleges vagyok. Nem kellek senkinek, illetve csak azoknak akiknek valamilyen módon a hasznára vagyok. De csak úgy magamért, azért aki vagyok, nem kellek senkinek. Emlékszem az egyik talán legerősebb visszatérő gondolatom az volt, hogy ha lenne egy földrengés és maguk alá temetnének a romok, akkor senki nem keresne, mert senkinek sem hiányoznék.

Sok mindent kipróbáltam és nagyon sok mindent elolvastam, amiről azt gondoltam segíthet. A miben is? Hát ez sem volt még tiszta. Hogy mi volt a "zsinórmérték" amihez igazodtam? Az, hogy vajon rövid, közép és hosszabb távon jobban érzem-e magam? De nem csak úgy felszínesen tessék-lássék (egy kis smink, egy kis új ruha), hogy a világ azt mondhassa, hogy húú de jól nézel ki, hanem úgy igazán ... hogy én is rendben legyek... ott belül, .... hogy ne gyötörjenek a saját gondolataim, ... hogy ne gyötörjön a saját életem. 

Volt olyan amikor azt mondtam, vágják le a fejtetőmet, kanalazzák ki az agyam és cseréljék ki egy másikra, mert ezzel ami van, nem lehet együtt élni.

​Bevallom nekem nem működtek az önsegítő könyvek, és nem működtek a nagy guruk által elmondott fontos tanítások sem.

Most már tudom miért, de akkor még csak azt éreztem, hogy oké oké értem én ami le van írva... de hogyan kell azt csinálni? Hogyan lazuljak el, amikor majd szétvet az ideg, hogyan engedjem el azt a rohadt gondolatot, ami reggel óta itt zakatol a fejemben megállás nélkül, és hogyan bocsássak meg annak a szemétnek, akinek legszívesebben lerúgnám a fejét?

Végül sok év keresgélés után találtam néhány módszert, ami nálam végre működött. Honnan tudom? Onnan hogy jobban lettem.

Na nem azonnal ... hanem szépen lassan... munka magamon... jobban lét... munka... jobban lét, majd visszaesés ... majd munka ... jobban lét... apránként, egyesével. Sokan voltak körülöttem, akik nem értették miért teszem ezt magammal, számukra sokszor érthetetlen volt az a sok gyötrődés amivel ez az egész "önmegismerősdi" járt, de én csak mentem a magam feje után. Azt még mindig nem tudtam, hogy hová megyek ... csak azt tudtam, hogy muszáj mennem.

​Egy valamiben voltam biztos. Abban, hogy nem akarok úgy élni, ahogy eddig éltem! Szeretnék JÓL LENNI, és szeretném jól érezni magam a bőrömben. 

És addig megyek, amíg ez meg nem lesz.

Rájöttem, hogy ezen a világon nincs senki, akinek ez fontos lenne. Csak én. Én vagyok az egyetlen! akinek elemi érdeke, hogy ÉN jól legyek!!

Nehéz dolog ez? Hát igen!! Nekem az volt. Egy a lényeg, nem szabad abbahagyni! Elég elszántnak kell lenni, és menni, menni, menni kell amikor itt az idő. Honnan tudtam hogy itt az idő? Onnan hogy nem voltam jól. Nem voltam jól a testemben, nem voltam jól a lelkemben, nem voltam jól a szívemben. Szóval. Nem voltam jól Magamban.

​Két okból kezdtem el ezt az oldalt. Egyrészt hiszem, hogy minden reménytelennek tűnő helyzetből van kiút, a belső béke, az otthon önmagunkban, meglelhető, csak sokan rosszul és rossz helyen keressük. Másrészt oly sok tapasztalat gyűlt össze bennem amíg eddig eljutottam, gondoltam, miért ne? Elkezdem, elérhetővé teszem a tapasztalataimat, a gondolataimat (amik sokszor szembe mennek minden megszokottal), a sorsára engedem.... azután lesz ami lesz.

És még egy utolsó gondolat ide, két képet mutatok. Az egyik akkor készült, mielőtt elindultam ezen az úton, a másik néhány éve a közelmúltban. (Szándékosan tettem sötét ruhás képet, mert a lényeg a tekintetemben van. )

Ha még többet szeretnél megtudni rólam akkor tovább folytathatod az ismerkedést a Miért és a Rólunk és a Megérte? Feltétlenül! című írásokkal.  

Ha személyes terápiás történeteimet olvasnád akkor a Tapasztalatok tárháza-t ajánlom figyelmedbe.

Ha azokra a módszerekre vagy kíváncsi amiket magam is alkalmazok és jó szívvel ajánlok, a Lélekmunka menüpontban találod őket.