Elakadásjelző

Az Elakadásjelző mint képviseleti állítás saját élmény alapú oldási módszer, ahol a hangsúly az átélésen és az átérzésen van.

A képviseleti érzékelés, az valami csuda dolog.

Képzelj egy kerek vagy szögletes szőnyeget, ami a képviseleti állítás tere. Van a Főszereplő vagy Állító akinek a témája, a problémája a közös munkálkodás célja. Vannak a Szereplők vagy Segítők, akik megjelenítik a kérdéses problémát. És van a Vezető aki a szőnyegen zajló folyamatokat támogatja, kíséri.

Mi történik a szőnyegen? Ez egy élmény alapú módszer. A segítők a képviseleti érzékelés révén "megérzik" és kifejezésre juttatják amit az adott "szerep/képviselet" kapcsán éreznek, ebből feltárul  egy probléma, egy kapcsolatrendszer, egy konfliktus, ami az Állító/Főszereplő számára nyilvánvalóan és egyértelműen ismerős, hiszen a sajátja. Sajnos ezt ennél alaposabban nem nagyon tudom elmagyarázni, mert szavakkal elég nehezen írható le ami szőnyegen történik.  

Ott kell lenni és át kell élni.

Az a tapasztalatunk, hogy a legkételkedőbb résztvevő is, megdöbbenve néz az első állítás után, amiben saját maga is átéli, hogy az adott témához kapcsolódó érzelmek tényleg megjelentek benne, tényleg átélte, tényleg nem agyalta bele, tényleg sírt, tényleg nevetett, tényleg szerette, tényleg utálta. És nem tudja megmagyarázni, hogy hogyan és miért, de érezte, és kifejezésre juttatta. Ezzel pedig előmozdította, hogy a vele egy szőnyegen lévő szereplők is reagáljanak az ő érzéseire, megéléseire és kibontakozhasson az a "kép", az a konfliktus, az az élethelyzet amivel a Főszereplő/Állító épp küzd. Az előrehaladó folyamat során a megmutatkozó  konfliktusok oldhatóak és nyugvópontra juttathatóak.

Én nagyon szeretek "fedett állítással" játszani, ami azt jelenti hogy a képviselők nem tudják, hogy "kik ők", mert a hátukra van írva, hogy kit vagy mit képviselnek. Így nulla esélyük van arra, hogy bármit is gondoljanak arról, hogy mit kellene csinálniuk. "Kénytelenek" tisztán a megérzéseiket láthatóvá tenni, vagyis a szőnyegen történtek máris "hitelesebb" képet adnak a bizonytalanok számára. Ami bizonytalanság megjegyzem :)) általában nagyon hamar elszáll és csodálkozásba csap át, ami arról szól "hogy akkor ezt most hogy?"

Milyen témákat érdemes képviseleti állítással megnézni, oldani?

• Amikor arra vagy kíváncsi, hogy valamit miért nem tudsz megoldani, és keresed az akadályt, vagy a megoldás útját. 
• Amikor nem érted hogy miért történik veled valami  és azt érzed, hogy valami van a háttérben csak nem látsz rá, kíváncsi vagy mi lehet, emellett még megoldást is szeretnél kapni. 
• Amikor döntened kellene valamilyen fontos témában, de nem tudod merre menj, és jól jönne valamilyen támogatás, hogy merre érdemes fordulnod, hol van az agyad,  hol van a lelked hívása. 
• Amikor rendre benyomódik rajtad az a bizonyos gomb, és nem érted hogy mi zajlik a probléma mélyén, emellett megoldást is keresel.

Mindannyian ismeritek azt a folyamatot, amikor "valaki vagy valami benyomja rajtad a gombot" és ösztönből, zsigerből cselekszel. Ráordítasz, tokostól bevágod az ajtót, görcsbe ugrik a gyomrod ha csak meglátod stb.  Ésszel pontosan tudod, hogy nem azt kellene cselekedned, nem az lenne a jó, a helyes, de amikor ott vagy a helyzetben, akkor képtelen vagy rá, és újra meg újra csak a régi ismert lemez szerint adod a válaszokat. Pontosan tudod, hogy elakadtál, beakadtál, és ennek ellenére egyszerűen képtelen változtatni, másként reagálni. 

Valaki azt mondta nekem a minap egy ilyen élethelyzetében, hogy ".. úgy érzem magam, mint az egér a ragacspapíron, tudom hogy el kellene futni… csak képtelen vagyok rá.

Nos hát a képviseleti állításon meg tudjuk nézni 

• ki az egér, (te? vagy pl. egy gyermekkori éned)
• mi a ragacspapír, mi az a helyzet amibe beleragadtál
• mi csalogatta a ragacspapírra az egeret, 
• mi a ragacs a papíron, mi az a tényező ami ott tart? 
• van-e és hol van az oldószer, 
• hogyan használjuk az oldószert, 
• mi lesz ha egérke kiszabadul, vajon visszaindul-e újra a ragacspapírra, 
• ha igen miért, ha nem merre indul és az jó-e neki.

Szóval számtalan kérdésre adhat választ és megoldást a képviseleti állítás. 

Nekem a legfontosabb tapasztalatom, hogy akkor érdemes képviseleti állításra menni, ha valamivel nagyon csúnyán elakadtunk és nem tudunk sem ésszel, sem akarattal kikeveredni belőle, emellett tartunk attól, hogy a saját agyunk olyan erősen befolyásol minket, hogy a tényszerű valóságot is képtelenek vagyunk elfogadni.

Ebben a helyzetben nagyban segíti a tisztánlátásunkat egy képviseleti állítás, mert ott nincs mese, azt látjuk ami van, és ha jó Vezetővel van dolgunk akkor nagyon sokat tud segíteni abban is, hogy a folyamatainkat a megoldás irányába mozdíthassuk el. 

A SzomatoDráma módszer fő fókuszában a testünkkel való kommunikáció és a testi tünetekből kiinduló probléma keresés és oldás van.

A családállítás módszerének fő fókuszában a család rendjének helyreállítása van.

Az Elakadásjelző képviseleti állítás fókuszában a bármilyen tartalmú probléma és a mögötte meghúzódó viszonyrendszer láthatóvá tétele és oldása van. 

Az Elakadásjelző képviseleti állítás nagyszerűsége abban van, hogy a Segítők közreműködésével, mint egy  vetítővásznon megelevenednek az adott probléma szereplői, láthatóvá tehetők a rejtve maradt okok, okozatok, kapcsolatok, elérhetővé válhatnak eddig fel nem ismert megoldások.